A téma különösen aktuális az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény elfogadását követően, mely jogszabályok alapjaiban rengették meg a rendszerváltás óta kialakult önkormányzati felépítést.

A kutatás több szempontból is hálás feladat, mivel eldönthetjük, hogy mely szempontból közelítjük meg a témát, illetve azt is, hogy annak inkább elméletei vagy inkább gyakorlati oldalára helyezzük –e a hangsúlyt.

Személyes indíttatásként belefűzhetjük a bevezetésbe az arról kialakított álláspontunkat, hogy mennyire jó nekünk, átlagpolgároknak, ha szabadjára vannak eresztve az önkormányzatok, vagy miért jobb nekünk az, ha centralizáltabban gyakorolja az állam a hatalmat, és megnyirbálja az önkormányzatok szabályozási és gazdálkodási jogait.

A dolgozat felépítését érdemes történelmi kitekintéssel kezdeni, így ebbe a szakaszba nagyon jól elrejthetők a magyar jogtörténeti előadásokon kötelezően végigszenvedett, akkor száraznak tűnő anyagrészek. A szakirodalom egészen bőven tárgyalja az önkormányzati rendszer kialakulását, a jegyzők megjelenését, szerepét, a települések irányítási és jogalkotási/végrehajtási kérdéseit.

Akinek van érzéke hozzá, egészen nyugodtan vizsgálhatja a jogelméleti vonatkozásokat is: mit jelent az önkormányzatiság, a szuverenitás, az önkormányzat és az állam, illetve az önkormányzat és a „nép” (lakosság) relációiban.

Érdemes tisztázni még a dolgozat elején tisztázni a definíciókat: mi az önkormányzat, mi a törvényességi felügyelet.

A dolgozatot felépíthetjük egyrészt egy összehasonlító elemzésre innentől:

1. önkormányzatok jogosultságai, ellenőrzése a rendszerváltást követően
2. törvényességi ellenőrzés bevezetése, ennek pozitív-negatív hatásai az önkormányzati működésre (az előző korszakhoz viszonyítva
3. az ellenőrzés teljes hiánya, ennek következményei, előnye-hátránya (regionális államigazgatási hivatalok időszaka)
4. törvényességi felügyeleti jogkor, kormányhivatalok szerepe, hatások, várható változások a jövőre nézve. Szakirodalomban nem lesz hiány, mivel a jogászok, és közigazgatási szakemberek körében igen népszerű a témakörben kialakult véleménykülönbségek ütköztetése, és gyakorlati oldalról szinte minden önkormányzat, jegyző hajlandó elmesélni a saját tapasztalatait, véleményét, ami különlegessé teheti a dolgozatunkat a gyakorlatorientált szemlélet miatt.

A másik lehetőségünk az, ha kifejezetten csak a törvényességi felügyelet előnyeit, hátrányait, működésének módját, fejtjük ki alátámasztva az elmúlt időszak – egyébként igen friss – bíróság döntések tapasztalataival, a jogszabályok szerinti eljárások elemzésével/ismertetésével, és a kormányhivatalokban kialakult gyakorlatokkal.

Ebben az esetben is bőséges a szakirodalom, illetve az önkormányzatok által nyilvánosságra hozott rendelek, jegyzőkönyvek jó alapot szolgálnak arra, hogy a hiányosságaikat és törvénytelenségeiket kiemelve alátámasszuk a szuverenitás teljeskörű megőrzésének hátrányait.

Zárásként állást foglalhatunk a nekünk szimpatikus rendszer mellett, élhetünk javaslattal a szabályozást illetően.

(szi)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.