Európa és Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete a 19. században és a két világháború között
Ezen a nagyobb témán belül az alábbi résztémák válthatnak ki érdeklődést a konzulensekből, bírálókból:

  • Valamely európai ország vagy régió gazdaságtörténete a 19. században vagy a két világháború között
  • Valamely európai vagy magyarországi társadalmi csoport (arisztokrácia, középosztály, parasztság, munkásság) története a 19. században
  • Gazdaság- és társadalom elméleti gondolkodók a 19. századi Európában

wm

Az Amerikai Egyesült Államok története a kezdetektől az 1980-as évek végéig
A szakdolgozat témája lehet az Egyesült Államok történetének bármely korszaka és bármely problémája a kezdetektől az 1980-as évek végéig. Különösen az alábbi témák lehetnek érdekesek:

  • Az amerikai forradalom története, például az amerikai forradalom valamelyik vezető személyiségének (Washington, Jefferson, John Adams) bemutatása
  • Az amerikai függetlenségi háború története
  • A rabszolgatartás története az Amerikai Egyesült Államokban
  • Az amerikai polgárháború története
  • Az Egyesült Államok gazdasági fejlődése a 19. század második felében
  • A 19-20. század fordulójának belpolitikai élete, Theodore Roosevelt és Woodrow Wilson belpolitikája
  • Az Egyesült Államok az első és a második világháborúban
  • Az Egyesült Államok és a hidegháború
  • Amerikai politikusok az 1945 utáni időszakban (Truman, Eisenhower, J.F. Kennedy, R. Nixon, R. Reagan)

wm

Lehetséges cím: Nemzetközi hitelpiaci válság.
Alcím: A világgazdasági és Magyarországi hatások vizsgálata.

A 2008-ban kirobbanó gazdasági világválság a pénzügyi szektor legkevésbé átlátható és leginkább komplex részévé vált a globális és kölcsönös összekapcsolódásnak. Sokkal sebezhetőbb, mint a második világháború óta bármikor volt és emiatt a kockázat és bizonytalanság egyik fő tényezője lett.
A magyar gazdaságot a nemzetközi pénzügyi válság a költségvetési kiigazítás közepén érte el, megakadályozva azt, hogy a már két éve tartó visszafogott növekedésű pálya újból felívelő szakaszba váltson. A világgazdasági kereslet egyre erőteljesebb visszaesése a magyar gazdaságot is a recesszió felé lökte. A teljesítmény és a kilátások romlása elmélyítette a belpolitikai krízist, és növelte az ebből fakadó gazdaságpolitikai bizonytalanságot.


A válságról szóló dolgozat nagyon aktuális téma, hiszen a jelenben is tart és nemcsak országos szinten, de nemzetközileg is mindannyian érintettek vagyunk benne, ezért a témával érdemes, sőt kell is foglalkozni!
A szakdolgozat felépítését tekintve, kezdődik a bevezetéssel, majd ezt követően feltétlenül ki kell térni a pénzügyi válság fogalmára, előzményére, valamint közvetett és közvetlen okaira.
A harmadik fejezet mutasson rá az Egyesült Államokban és az EU - ban lévő válság kihatásával. Fontos elemezni a különböző országok összehangolt intézkedéseit.
A negyedik fejezetben ki lehet térni a válság magyarországi hatásvizsgálatára ágazatonként lebontva, hogy hogyan érinti a hazai mezőgazdaságot, ipart, kereskedelmet, és hogy milyen módszerekkel próbálják túlélni, mire számítanak.
A negyedik fejezet lehet a fő pillérje a dolgozatnak, hiszen itt látjuk át a válság betöltött szerepét a hitelpiaci/banki szektorban, az idetartozó árfolyam ingadozásokkal, bankállamosításokkal.

Főbb vázlatpontok:

1. Bevezetés
2. Pénzügyi válság fogalma
3. A válság kihatása az Egyesült Államokban és az Eu-ban
4. A válság hatása Magyarországon
5. Válság a hitelpiaci szektorban, különösképpen a hitelintézetek esetében
6. Összegzés

Szakirodalom:

1.) Benczés István Zsolt: Nemzetközi gazdaságtan, Budapest, Akad. K., 2009
2.) Bogár László: Válság és valóság, Budapest, Éghajlat Kvk., 2009
3.) Bogyó Tibor: Magyarország bank- és hitelrendszere, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995
4.) Hegedűs István: Money in the bank (magyar) Pénz a bankban, Budapest, Geopen, 2002
5.) Lámfalussy Sándor: Financial crises in emerging markets (magyar) Pénzügyi válságok a fejlődő országokban, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008
6.) László Géza: Pénz, kereskedelmi hitel és a sorbanállások, Budapest, Budapest Bank Rt., 1993
7.) Lenkei Gábor: 1000 szó a pénzről: népszerű pénz- és tőkepiaci fogalomtár, 2., bőv. kiad. Budapest, Graféma, 2008
8.) Mezei György Iván: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok / Meir Kohn; ford. Mezei I. György, Nemzetközi Bankárképző, Budapest, Osiris Kiadó: Nk. Bankárképző, 2003
9.) MNB
Bankszemle: a Magyar Nemzeti Bank folyóirata: a bankok és pénzintézetek szakfolyóirata - Jelentés a pénzügyi stabilitásról, Magyar Nemzeti Bank, Budapest, április, 2009
 

ka

Kapcsolat
 

Tételezzük fel, hogy egy idegen civilizáció képviselői – mondjuk, egy beazonosított rádió jel segítségével - jelezik érkezésüket a földre. Ha én dönthetnék róla, milyen stítusban állítanám össze a találkozó sajtóanyagát? Bulvár, vagy közszolgálati hangon mondanánk el a világnak: nem vagyunk egyedül?

A dolgozat, a sajtó történeti áttekintésével indulhatna. Hogyan, miért alakult ki és fejlődött olyanná, amilyen ma. Hatások, mechanizmusok, jelenségek, vadhajtások, eredmények.  Kommunikációelméleti és sajtó történeti tankönyveket ajánlok hozzá és sajtó témájú értekezéseket, dolgozatokat.

Bulvár vagy nem

Külön-külön fejezetekben mutassuk be a közszolgálati és a bulvár médiumok kialakulását, üzenetét, stratégiáját és céljait. Majd ez után konkrét sajtóanyagokat készítsünk bulvár és közszolgálati nyelven megírt meghívók, cikkek formájában, hogy a különbség érzékletesebb legyen.

A dolgozat célja az lenne, hogy demonstráljuk, és az utókor számára rögzítsük a 2009-es média állapotokat, amikor a közszolgálat és a bulvár között már szinte nincs is különbség. Vagy még is? Ezt keressük meg. Vigyázzunk, hogy ne mondjuk véleményt egyik műfajról sem, csak hitelesen ábrázoljuk őket, amihez a rendhagyó kapcsolat szolgáltatja az ürügyet.      


Ajánlott irodalom:

Bajomi- Lázár Péter : A médiapesszimisták
Angelusz Róbert : Kommunikáló társadalom. Budapest: Gondolat, 1983.
Császi Lajos : Tévéerőszak és morális pánik. Budapest: Új Mandátum, 2003.
Angelusz Róbert & Tardos Róbert : Médiahasználat vagy médiafogyasztás?
Terestyéni Tamás : A magyarországi országos tévécsatornák kínálata 2003-ban.
Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca 1990-2002.
Buzinkay Géza (1997) Bulvárlapok a pesti utcán. In: Budapesti Negyed (2-3)
Pokol Béla (1995): Médiahatalom. Budapest: Windsor Kiadó.
Felföldi Barnabás & Tóth E. Manuéla (2005) A „király” utolsó útja a képernyőn. Zámbó Jimmy temetése, mint médiaceremónia. Kultúra és Közösség, III-IV. szám.

  dh

A téma legyen aktuális…A leendő szakmád szempontjából jelentőséggel bíró…Legyen egyedi, elgondolkodtató és továbbgondolható…
 

Cím: Asszimiláció vagy integráció?

Alcím: Roma gyermekek integrációs nehézségei, az előítéletek szerepe a szocializáció során


Szociális munkásként vagy szociálpedagógusként jó esélyeid vannak arra, hogy romákkal dolgozz. A romákkal szembeni előítéletek a mai médiában különböző módon jelennek meg.

  • De Te, mint leendő szakember, hogyan látod ezeket az előítéleteket?
  • Szerinted milyen hatással vannak ezek a roma gyermekek beilleszkedésére?
  • Meg lehet ezt mérni?
  • Az eredmények fényében meg lehet határozni a segítő szakember feladatait, lehetőségeit?
  • Milyen dilemmák merülnek fel ezzel kapcsolatban?
     

Végezzünk egy kutatást, szociális munkás szemmel.

  1. Hipotézis: a roma gyermekek beilleszkedési nehézségekkel küzdenek az iskolákban a velük szemben megnyilvánuló előítéletek miatt.
  2. Konceptualizálás: vegyük sorra a fogalmakat. Ki számít roma gyermeknek? Mit értünk beilleszkedési nehézség alatt? Mi az előítélet? Hogyan nyilvánulhat meg?
  3. Operacionalizálás: a hipotézist többféleképpen vizsgálhatjuk meg. Interjúzzunk a pedagógusokkal? Végezzünk szociometriai vizsgálatot a gyerekek között? Kérdezzük meg a gyerekeket? Kérdezzük meg a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait? Vegyünk elő statisztikákat? Esetleg mindezeket vessük össze? Elemezzünk eseteket? Keressünk külföldi szakirodalmat, hivatkozásokat? Tekintsünk ki az EU-s helyzetre? Tekintsük át a sajtót? Vegyünk fel életút interjúkat? Kérdezzük meg magukat a szociális munkásokat?
  4. A vizsgálat eredménye: nézzük meg, hogy az elméleti hivatkozásokban megfogalmazottakat alátámasztják-e az általunk talált eredmények. Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Érvek pro és kontra.
  5. Hol van a szociális munkás szerepe ebben a helyzetben? Mit tehet? Mit nem? Kompetencia-határok? Etikai szempontok? Saját előítéletessége? Hogyan kompenzálhatja a hátrányokat? Hogyan segíthet túlélni a diszkriminációt? Mit tehet az előítéletes környezettel?
  6. Következtetések, dilemmák, felvetések: Mire volt jó a vizsgálat? Valóban hozzá tett a szociális munkások hatékonyabb munkavégzéséhez? Mit lehetne vizsgálni a jövőben?
     

Miközben Magyarország – számomra egyre kilátástalanabbnak tűnő – erőfeszítéseket tesz az euro bevezetésére, addig Bicske saját fizetőeszköz bevezetésén „töri a fejét”. 

Vajon mekkora létjogosultsága van az egyre globalizálódó világban a helyi pénzeknek?

Jelenthetnek-e bármilyen gazdasági előnyt ezek a fedezet nélküli fizetőeszközök?

Kikerülhető-e ezáltal az infláció? Mentesít-e az ÁFA fizetési kötelezettség alól a helyi fizetőeszköz?

Van-e egyáltalán lényeges különbség a törvényes fizetőeszköz és a helyi fizetőeszköz között?

Ezek azok a kérdések, melyek megválaszolása közelebb visz bennünket annak megértéséhez, a gazdasági válság idején milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a „Bicskei Forint” a „szívességpénz” és a többi hasonló kezdeményezés.

A dolgozat várható felépítése (Főbb fejezetek):

  • Elméleti háttér
  • A pénz kialakulása
  • A pénz funkciói
  • Optimális Valutaövezetek Elmélete (Monetáris uniós tagság reálgazdasági költségei és hasznai)
  • Helyi pénzek a „nagyvilágban”
  • A helyi pénzzel „működő gazdaság”
  • A Bicske Forint ötlete, realitása
  • Átváltás Forintra (Csöbörből vödörbe?)
  • Az APEH és a helyi pénzek
  • ....és természetesen Bevezetés, Összegzés, stb…

    Források:
    Solt Katalin: Mikroökonómia
    Gyulaffy Béláné dr.: Pénz – Pénzügyi összefüggések
    Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor
    Internet

t.t.

süti beállítások módosítása